A környékben élők mind a helyi turista vezetők kiskirályához ajánlottak minket, aki igen borsos áron méri a hideget. Két hónapos alkudozás után sikerült kapni tőle egy kis kedvezményt, de természetesen a kirándulás leegyszerűsítésének árán, amire azonnal kellett volna választ adni és elfogadni és kifizetni. Én nem fogadtam el a nagylelkű ajánlatot így mást kellett találni. Erőlködések és alkudozások közepette rátaláltunk egy elviselhető áron túrát szervező guide-ra, akivel hamar szimpátia alakult ki. Ő Evgeny Androsov. Egy extrém turizmus szakos fiatalemberrel kötöttünk üzletet (a többi guidehoz képest fél áron), ráadásul az utazás a mi kényünk, kedvünk szerint fog bonyolódni.
A vízum ügyintézést ne feledjük (minden alkalommal leírom hogy Oroszországba vízum köteles a Magyar!) nagy segítségünk a megszűnt Russervice helyett, az egyik ott dolgozó kedves hölgy aki saját irodát alapított. Aki Oroszföldre vágyik a bürokrácia helyett menjen be hozzá: Csubrikova Mónika.
Szóval a repülőjegyeink megvásárolva. Indulás 2017.02.13. 06:05 Budapest-Moszkva (Vnukovó). Innen átkelés a metropoliszon, segítségünkre lészen az Aeroexpress. A sheremetyevoi reptérről orosz összekötőnkkel együtt repülünk tovább 18:50-kor Jakutszk városába. Landolás reggel 7:50. Várható hőmérséklet -40℃. Jakutszk városban akklimatizálódunk 3 napot, bejárjuk a várost, felkeressük az ismerősöket, kultúra, szórakozás és ha szép idő lesz lemegyünk a strandra!
Az autós túlélő túra:
2500 km kisebb kitérőkkel keletnek. 10 nap. Aki megnézte már a térképen az láthatja hogy Jakutszkból az „út” egyenest Magadanba vezet. Na ez nem teljesen így van. Az indulást megelőzően meggyőződünk róla hogy az épelméjűséget kivéve vannak-e egészségügyi problémáink amik gátolhatják az utazást (ez nem vicc! A túravezetőknek nagyon nehéz gödröt ásni a fagyott talajba az elhullott utazók részére, így minden csapatba keresnek egy életerőset).
Az indulás előtt van egy nagyobb meeting, ahol a legfontosabb életben maradáshoz szükséges dolgokat átbeszéljük, a felszerelésünket leellenőrzik, ha szükséges még tudunk vásárolni.
Autó lerobbanás esetére mentőcsomag: 1 db Biblia. Az út során sok esetben több száz kilométeren keresztül a semmi nem lesz erős túlzás, így elvileg van a sofőrnél műholdas telefon (ez nem biztos), gyertya és halkonzerv. Az út sok helyen a befagyott folyók és patakok jégpáncélja, néhol pedig hegyek közötti szakadékok peremén suhanó szerpentin. Települések vannak ahol kocsma és bolt is üzemel, még benzin kút is állítólag 2 helyen.
Az út szép neve R504 Kolyma Highway népi nevén Road of Bones, azaz a Csontok útja. Beszédes név, és nem azért mert csont hideg van. Az út, ami az egyetlen út a környéken, egyben egy emlékmű is, az itt dolgozó és haza már soha nem térő munkatábor lakóinak. Csontjaik ezen út alapja, és sajnos ez szó szerint így van. A sztálini rezsim 1932-ben kezdte az építést és 1953-ig a Gulag lakók folytatták a munkát embertelen körülmények között. Az út mellett meglátogatunk több híres lágert, ahol az építő munkások és a környékben lévő bányák dolgozóit őrizték.
Az útról további részletek később!
